Teljes cikk - 2013. április
Megszokott helyszín
Újra Gripenek a Red Flagen
Kővári László
Nevadában 2013. január 21. és február 1. között rendezték meg az idei második Red Flag légi hadgyakorlatot, amelyen az amerikai légierő és haditengerészet gépein kívül részt vettek svéd, holland, szingapúri és emírségekbeli vadászbombázók is.
A svéd légierő már harmadszor küldött Gripeneket az USA-ba, 2006-ban Alaszkában voltak, 2008-ban pedig a jelenlegi helyszínen, Nevadában vettek részt a legmagasabb szintű tapasztalatszerzésen.
Ezúttal lényegesen különbözött az áttelepülés menete, mivel a svéd pilóták közül már sokan képesek a légi utántöltés kivitelezésére. Ennek nagy lökést adott a 2011 tavaszán Líbia ellen folytatott koalíciós légi akció, amelyben aktív szerepet játszott a svéd légierő. A főként felderítő bevetések nem lettek volna kivitelezhetők légi tankolás nélkül, akkor gyorsított eljárásban adták ki a jogosításokat több tankertípusra.
A svéd légierőnek csak egyetlen erre alkalmas C-130-asa van, a NATO és szövetségesei viszont legtöbbször az USAF KC-135-ös és KC-10-es gépeit vették igénybe. Ezúttal is amerikai segítséggel történt a dolog, a Ronneby légibázis 2. századának nyolc JAS-39C gépe két KC-10-es támogatásával kezdte meg a hosszú távú áttelepülést 2013. január 11-én. Két közbenső leszállást terveztek, az Azori-szigeteken lévő Lajes Field légibázison és az USA keleti partján, amelyek között több légi üzemanyag-felvételre került sor, a tervek szerint kb. tucatszor. Mint minden tenger feletti áttelepülésnél, most is jóval sűrűbben vételeztek kerozint, mint ahogy arra szükség lett volna, ugyanis biztonsági okokból be kell kalkulálni azt, ha valamelyik gép vagy akár a tanker meghibásodik, és lehetetlenné válik a tankolás, akkor a még meglévő kerozinnak elegendőnek kell lennie a legközelebbi kitérő repülőtér eléréséhez.
A repülésben sokszor történnek nem kívánt események, így alakult most is, az első légi tankolás közben a 284-es számú Gripennek megrongálódott a teleszkopikus üzemanyag felvevőcsöve. Emiatt az összes gép megszakította útját és leszállt az angliai Mildenhall légibázison, ahol bevárták a cseregépet.
Az áttelepülés további része eseménymentes volt, azért kellett több nappal a gyakorlat megkezdése előtt érkezni, hogy a pilóták és a földi személyzet hozzászokjon a jócskán eltérő időszámításhoz (kb. nyolc órával volt korábban, mint otthon).
A földi felszerelést An-124-es szállította, Anders Seregby alezredes parancsnoksága alatt összesen 110 svéd katona települt át, és magukkal vittek komoly mennyiségű élesfegyvert is. A gépek jobb szárnyvégükön hordozták a gyakorló IRTIS-T infravörös rakétákat, a jobb szívócsatorna alatt a Litening célmegjelölő konténert, ezenfelül minden gépbe beszerelték a törzsvégben a négy-négy infracsapdaszóró kazettát is.
A Red Flag komplex gyakorlat, komplex feladatokkal. Már régen nemcsak légiharcot gyakorolnak, hanem földi célok megsemmisítését is, mégpedig éleslövészettel egybekötve. Millióhektáros területek állnak ehhez rendelkezésre, ahol élethű célokat alkalmaznak, valós kisugárzási jellemzőkkel.
A bombázáshoz a Gripenek először használták az új GBU-49-es bombákat, amelyek a jól ismert régi lézervezérlésű GBU-12-esek korszerűsített, kombinált irányítórendszerrel ellátott változatai. A bombákba beépítették a GPS-vevőket, így akkor is bevethetők, ha a célt felhőzet vagy füst takarja el. A Gripenek már képesek önállóan, saját felderítőeszközeikkel a célok koordinátáinak meghatározására, akár éjszaka is, amit a gyakorlatban igazoltak. A Red Flag 13-2 bevetéseinek egy részét ugyanis sötétben végezték.
A svédek az egy évtizede még teljes (önkéntes) elszigeteltségből eljutottak oda, hogy ma már teljes jogú és képességű tagjai a koalíciós légi hadműveleteknek. Ezt szemléletesen bizonyította az, hogy a gyakorlaton 50 gépből álló soknemzetiségű harccsoportnak több alkalommal is fiatal svéd századosok voltak a parancsnokai.
A gyakorlat két hete alatt a svédek mindennap hat géppel terveztek egy nappali, egy éjszakai feladatot, mindig együttműködve a többi alakulattal. Kísérő vadászként, csapásmérőként, közvetlen légi támogatóként egyaránt szerepeltek, mégpedig kiváló eredménnyel, alig kellett feladatot halasztani vagy törölni, és arra is csak időjárási okból vagy éppen az Air Force One látogatása miatt elrendelt pár órás repülési tilalom miatt került sor.
A gyakorlat befejezését követően a hazatelepülés eseménymentesen zajlott le, a résztvevők értékes tapasztalatait hamarosan megismerheti remélhetőleg a többi Gripen-üzemeltető is.
